A Rock & Roll - zen�j�t �s ritmus�t tekintve - nemcsak a legviharosabb t�ncok egyike, de egy eg�sz ir�nyzat sz�let�se is neki k�sz�nhet�. A t�nc �n�ll�s�thatta mag�t v�g�l azok sz�m�ra is, akik azt kor�bban vadul elutas�tott�k.

Wolfgang Steuer m�ncheni t�nctan�r - aki az �ltal�nos N�met T�nctan�r Sz�vets�g aleln�ke, valamint az els� szaktan�rok egyike - gondoskodott arr�l, hogy a professzion�lis t�ncosok �s az els� Rock & Roll amat�r�k �ltal k�z�sen kidolgozott �j figur�k, illetve a t�nc alap- �s akrobatikaform�inak korl�toz�sai miel�bb k�zkinccs� v�ljanak.

A Rock & Roll els� vir�gkora az 1954 �s 1958 k�z�tti �vekre dat�l�dik, hab�r ekkor m�g alig k�l�nb�ztethet� meg az akkori rhythm & bluest�l, melynek oka az, hogy a t�nc h�rom nagy zenei ir�nyzatb�l fejl�d�tt ki:
- a jazzb�l, ami a tipikus Shuffle-ritmust hozta
- a country & western st�lusb�l, amit csaknem kiz�r�lag feh�rek j�tszottak
- a rhythm & bluesb�l, Amerika d�li �llamainak afroamerikaiak �ltal j�tszott zen�j�b�l.
A fajok elk�l�n�t�se sok�ig megakad�lyozta e k�l�nb�z� st�lusir�nyzatok k�lcs�nhat�s�t - legal�bbis hivatalosan.

A rhythm & blues a 40-es �s 50-es �vekben a "fekete" sz�rakoztat� zene szinte minden kifejez�sform�j�nak gy�jt�medenc�je volt, mik�zben a 40-es �vek swing- �s jazzelemeit is mag�ba olvasztotta; kiv�ltk�ppen a boogie-woogie-�it, amely egy jazzel rokon blues piano st�lus. Eltekintve att�l, hogy a rhythm & blues eset�ben a feket�k t�nczen�j�r�l van sz�, a feh�rek sz�m�ra f�leg a haszn�lt szexu�lis metafor�k voltak elfogadhatatlanok. Kamp�nyt ind�tottak azon disk jockeyk ellen, akik hasonl� zen�ket szolg�ltattak, �m ennek k�vetkezt�ben a fiatalok k�r�ben egyre n�tt az �rdekl�d�s a "tiltott" zene ir�nt.

A rhythm & blues letisztult form�j�ban ker�lt kapcsolatba a feh�rek country & westernj�vel, ami azt�n Rock & Roll-k�nt v�lt ismertt�. Ezt a zen�t egyre t�bb "fekete" r�di� j�tszotta, s�t a "feh�r" ad�k is egyre sz�vesebben sug�roztak ilyenfajta sz�mokat. A feh�r zen�szekre is nagy hat�ssal volt a Rock & Roll ritmus, s ez beind�totta a zenei ipart. Chuck Berryt�l a Maybellene volt az els� olyan sz�m, amely fekete zen�szt�l sz�rmazott, s cover-verzi� n�lk�l is megtal�lta az utat a sl�gerlist�ra.
1954-ben jelent meg az amerikai piacon a Chords nev� fekete csoport lemeze, az Sh-Boom. N�h�ny zenet�rt�n�sz ezt tekinti az els� Rock & Roll sl�gernek, amely m�ly felh�borod�st v�ltott ki az id�sebb gener�ci�b�l. Ez a kritika �s a fiatalok bel�le ered� tiltakoz�sa egy �j lend�let kezdet�t jelentette. A rhythm & blues "ki�lezett" form�ja, a Rock & Roll, a feln�ttek vil�ga elleni tiltakoz�sk�nt fejl�d�tt ki, melyhez ink�bb Perry Como vagy Frank Sinatra sz�rakoztat� zen�je �llt k�zelebb.

Abban, hogy a Rock & Roll nagy �tt�r�st hozott, szerepe volt Alan Freednek is, aki mag�t a rock atyj�nak nevezte. R�di�m�sorai z�r�sak�nt �nekelt, pl. azt a r�szt, hogy "Rock, rock, rock everybody - Roll, roll, roll everybody". Ez a sz��sszet�tel Freed tal�lm�nya volt, �s seg�tett a Rock & Roll-t �j alapokra helyezni. Az 50-es �vek v�g�n Alan Freed a Rock & Roll elleni kamp�ny �ldozata lett. Amikor az egyik �ltala szervezett rendezv�ny t�r�shez vezetett, Rock & Rollal val� felbujt�ssal v�dolt�k meg, s nem sokkal k�s�bb belekeveredett egy megveszteget�si botr�nyba is. 1964-ben egy jelent�sebb ad�csal�s miatt ism�t b�r�s�g el� �ll�tott�k. Freed megt�rt emberk�nt halt meg 1965-ben.

A zeneipar m�r az 50-es �vekben r�j�tt arra, hogy a Rock & Rollban mekkora �zlet rejlik. A n�pszer�s�t�s �rdek�ben k�l�n filmet is k�sz�tettek a Rock & Rollr�l. Ebben az id�ben sz�lettek a k�vetkez� filmek: "Rock around the clock", "Rock, rock, rock" �s "Don't knock the rock", melyekben m�g Alan Freed is j�tszott. E filmek a zen�b�l �s a t�ncb�l �ltek. A foxtrottal vagy a walzerral �sszehasonl�tva forradalmi volt az �j t�ncst�lus akrobatik�ja.

Vil�gi �s egyh�zi int�zm�nyek pr�b�lt�k meg tilt�ssal megt�rni az ifj�s�g Rock & Roll ir�nti �rdekl�d�s�t. 1954. �prilis 12., a "Rock around the clock" c. sz�m st�di�felv�tel�nek napja a rock sz�let�snapj�nak tekinthet�. A Bill Haley-r�l sz�l� hasonl� c�m� filmmel, annak zen�j�vel �s a filmben mutatott t�nccal a Rock & Roll v�gre hivatalosan is megsz�letett. A "Rock around the clock" lett az els�, val�ban nemzetk�zi form�tum� Rock & Roll sl�ger. A Rock & Roll legfontosabb alap�t� zen�szeinek sz�m�t Chuck Berry, Fats Domino, Buddy Holly, Little Richard �s Bill Haley; azonban igaz�n egyik sem tudta �tvenni a fiatalok b�lv�ny�nak szerep�t. S ekkor elj�tt Elvis Presley ideje. Elvis, a fekete hang� feh�r �nekes, az ifj� sz�vek cs�b�t�ja polg�rpukkaszt�, izgat� cs�p�mozdulataival �s ut�nozhatatlan �nek�vel c�lba tal�lt. A zene fejl�d�se �rdek�ben ugyan �deskeveset tett, de mint el�ad�, �nekes �s eg�sz gener�ci�k b�lv�nya m�gis utol�rhetetlen maradt. A Rock & Roll m�sik nagy sl�gere lett az "At the Hop" c�m�, amelyet Danny & The Juniors szerzett. Ez a sz�m 7 h�ten kereszt�l vezette a sl�gerlist�kat.

A Rock & Roll f�ggetlen�l att�l, hogy r�gi vagy �j zen�re sz�l, ma is - mint hajdan�n - lelkes�ti az ifj�s�got, �s az 50-es �vek Rock & Roll-gener�ci�j�t is �jra l�zba hozza. A zene �s a t�nc is megtal�lta hely�t. A t�nc t�rsas�gk�pes lett. Alig

tal�lni olyan t�nciskol�t, amely nem ind�t Rock & Roll kurzust. A szabadid�s sz�rakoz�s mellett a t�nc teljes�tm�nysportt� is fejl�d�tt, melyben ma m�r helyi, nemzeti �s nemzetk�zi bajnoks�gokat is rendeznek. A Rock & Roll versenyek t�nylegesen a 70-es �vekben kezd�dtek. Az akrobatika, k�pr�ztat�s �s temperamentum mellett sportos jelleget is t�kr�z�tt, s ez megfelelt az ifj�kori dinamik�nak. A sv�jci Ren� Sagarra hozta �t N�metorsz�gba a 70-es �vek elej�n a Rock & Rollt a r� jellemz� ugr�l�s l�p�ssel. A n�metorsz�gi Rock & Roll Sz�vets�g a vil�g egyik legnagyobb Rock & Roll sz�vets�ge. Nemzeti �s nemzetk�zi vonatkoz�sban 1985 �ta t�ncolnak egy�tt amat�r�k �s profik a legmagasabb szinten a 4 oszt�lyban. A legals� oszt�ly a D, azut�n j�n a C, B, A. Az A oszt�lyban az akrobatikus figur�knak szinte semmi korl�tjuk nincs. Rendeznek m�g Rock & Roll form�ci�s versenyeket tanul� �s ifj�s�gi kateg�ri�ban is. Az alapl�p�s a zene ritmikus interpret�ci�ja. A Rock & Roll t�ncn�l k�l�nf�le alaptechnik�r�l van sz�: a 4-es, 6-os, 8-as vagy 9-es alapl�p�sr�l. A leggyakoribb alapl�p�s a 6-os, a 9-es pedig a legsportosabb �s legnehezebb form�ja a t�ncnak, amely rendk�v�l sok er�t �s j� kond�ci�t k�vetel, mivel itt ugr�l�p�sr�l van sz�. A 8-as alapl�p�st m�r ismerj�k, a latin t�ncok �t�dik t�ncak�nt, �s ez a Jive. A Rock & Roll jellemz�je a gyors, lend�letes zene. A t�nciskol�k egyik legkedveltebb t�nca. Ma az akrobatikus Rock & Roll k�l�n r�teget k�pez a divatt�nc versenyeken. A versenyz�k az el�- �s k�z�pd�nt�ben saj�t zen�re t�ncolhatnak, m�g a d�nt�ben m�r a helysz�nen kapj�k a zen�t, amire a k�rt bemutatj�k. Egy-egy ilyen Rock & Roll verseny �ri�si sikert arat a k�z�ns�g k�reiben. Mint ahogy a versenyt�nc egyik legh�resebb �s legnagyobb hagyom�nyokkal rendelkez� v�rosa Szombathely (Savaria), �gy a divatt�ncversenyek egyik f� sz�nhelye Duna�jv�ros. �vr�l-�vre rengeteg n�z�t vonzanak a versenyek e v�rosokba, akiknek t�bbs�ge felejthetetlen �lm�nnyel t�r haza. Zenei �teme: 4/4-es Temp�: tud�sszint szerint v�ltakozhat - kezd� szinten aj�nlatos lassabb zen�t v�lasztani, igaz�n a 40 �tem/perc lenne az ide�lis - versenyeken 48 �tem/perc